Ilyen volt: Yamaha R-Kupa 2008

Szöveg: doki

A 600-as mez?ny második és harmadik helyezettjével, és a f?szervez?vel beszélgettünk a tavalyi évr?l. Vincze „Gyurkesz” György, az összetettbeli harmadik helyezett már évek óta Yamaházik. Els? erhatosa, egy 2003-as darab indította el Gyurit a pályamotorozás lejt?jén. A tavalyi szezont egy 2006-os modellel teljesítette. Dér Zoltán, a végs? ezüstöt elkobzó véletlenül lett R6 tulajdonos. A PC-szimulátorokon és gokarton nevelkedett fiatalember vére az els? verseny sikere után forrt fel annyira, hogy beújítson egy szintén 2006-os R6R-t.

A kezdetek

„Már évek óta újra és újra el?jött ez a kérdés.” – kezdi Hirtling Gábor, az R-szériás kupa atyja, egyik f?szervez?je. A szervezés 2007 ?szére nyúlik vissza, és nagyjából 2008 januárjára kezdett körvonalazódni az, hogy miként lehet megszervezni egy Yamaha kupasorozatot: az R-szériáét, mely éppen tavaly ünnepelte tizedik jubileumát. Az ötlet egyébként nem egyedülálló, számos környez? európai nemzetnek megvan a maga ’R-versenye’.

„Ausztriában, Lengyelországban és Olaszországban is vannak már Yamaha kupasorozatok, igaz, kicsit más feltételekkel. Ott szigorú m?szaki szabályzat alapján, ugyanolyan felkészítés? motorokkal versenyeznek. Mi csak arra törekedtünk, hogy a széria állapotot megközelít?, m?szakilag a pályamotorozásra alkalmas motorokkal induljanak a versenyez?k.” – mondja Gábor.

Tavaly januárban érte el a kellemes hír az R1-R6 és a leend? R1-R6 tulajdonosokat; a világhálóról levadászott információk kés?bb telefonos csatárláncban sz?tték körbe az ország pályahobbistáinak nagy részét: a Suzuki és a Kawasaki után a Yamaha is ringre viszi a maga kis márkaversenyét. „El?ször csupán szóbeszéd útján értesültem róla, hogy lesz R-kupa. A közelben lev? legnagyobb kereskedésnél, a Yamaha Harmatinál kezdtem el kérdez?sködni a dologról, és meger?sítették a hírt – de mondták, hogy konkrétumok csak a tél vége felé lesznek.” – emlékszik vissza Gyurkesz. „Én az R6klub.hu-n találtam rá a hírre, de kés?bb már Gyurkesz is rám telefonált, hogy hallottam-e a dolgot. Istenigazából az Alpok-Adria Endurance versenyére szerettem volna feledzeni magam, így pont kapóra jött az R-kupa. Így nem egyb?l a legmélyebb vízbe kerültem bele.” – mondja Zoli, aki kés?bb az R-széria 600-as kategóriájának bajnokával, Kurucz Ferivel dobogós helyen végzett az ominózus endurance futamon.

A lebonyolítás

A versenyz?knek a sorozatban részt vev? márkakereskedésekben kellett regisztrálniuk, ahol minden verseny el?tt 10.000 .- forintos kauciót kellett letenniük, amivel biztosították arról a szervez?ket, hogy valóban eljönnek. „Annyian jelentkeztek,” – emlékszik vissza Hirtling, „hogy a kaució jó motivációnak bizonyult. Így senki nem maradt otthon az utolsó pillanatban, az el?re regisztráltak mindig ott voltak a versenyeken. A versenyz?k ezt a a kaukciót késöbbiekben levásárolhatták a márkakeresked?nél.”

A Yamaha R-széria versenyei a Dunlop Trophy versenyhétvégéin kerültek lebonyolításra. Mivel a DT futamok kizárólagos rendezési helyszíne a Hungaroring volt a 2008-as évben (is), így a yamahások is Mogyoródon mérhették össze erejüket. Az utóbbi években olyan mértékben n?tt a Hungaroring használata iránti igény, hogy ésszer?nek t?nt egy el?re lezongorázott motoros hétvégébe beleintegrálni az R-kupát. „Különböz? lehet?ségek merültek fel. Sok fejtörés után azonban arra jutottunk, hogy sokkal több ember láthatja, hogy is néz ki a mi kupasorozatunk, ha már egy meglév? versenyhétvégére építjük rá a mi rendezvényünk. A Hungaroring miatt nem bánkódunk, hiszen nagyjából az ország közepén van: így némileg igazságos, hogy a keleti vagy nyugati megyékb?l érkez?k közül senki nincs el?nyben a másikhoz képest.” – mondja Hirtling.

A szabadedzések a Dunlop Trophy mez?nyével, az id?mér?k és a futamok viszont attól külön futottak. A nem várt érdekl?dés nem várt létszámban nyilvánult meg: már az els? versenyen 39-en voltak, a kés?bbiekben pedig megtelt a negyven versenyz?s limitszám. „Nem lehettünk benne biztosak, de bíztunk benne, hogy ilyen sok lelkes amat?r lesz majd. A negyvenes limitet sikerült kitolni negyvenkett?re, gyakorlatilag ennyi rajthely van felfestve a Hungaroring rajtrácsára.” – folytatja Gábor.

„A f? célunk egy abszolút amat?r kupasorozat létrehozása volt. Nem akartunk óvással, komoly m?szaki szabályzattal, részletekbe men? gépátvétellel bajlódni. Egy cél volt, hogy mindenki jól érezze magát, és hogy a Yamaha tulajdonosoknak egy új szolgáltatással kedveskedjünk. Ezek a motorok a pályán mutatják meg az igazi énjüket, így azt szerettük volna, hogy az R1 és R6 gazdák közül minél többen merészkedjenek fel kontrollált körülmények között, hogy kipróbálhassák határaikat.”

Egy amat?r kupasorozat talán legkényesebb kérdése, hogy ki min?sül amat?rnek? A szervez?k célja nem az volt, hogy a yamahás versenyz?knek egy újabb megmérettetési lehet?séget hozzanak létre; sokkal inkább akarták az utcai, vagy abszolút hobbista Yamaha tulajdonosokkal megízleltetni a pályázás örömeit. De akkor ki bizonyul amat?rnek? Van-e körid?limit? Diszkriminál-e a tehetség? „Természetesen megpróbáltak egy objektív rendszert létrehozni.” – mondja Zoli. „Nem is volt olyan sok vitás kérdés, bár Kurucz Feriék esetére tisztán emlékszem. Az els? versenyen idén, Feri és egy barátja felmentek a pályára, és egyb?l szórták a 2:01-es id?ket. A szervez?k gyorsan kinyomozták, hogy a másik srác 2007-ben a Köztársaság Kupában is indult, így ?t elutasították. Feri viszont korábban soha semmilyen versenyen nem indult, így ? kapott indulási jogot. Miért is ne kapott volna? Alapvet?en nem a gyorsakat akarják kirugdosni az R-kupából, hanem azokat, akik korábban rendszeres résztvev?i voltak motorversenyeknek.”

„Persze az is kérdés volt, hogy milyen motorokkal állhatnak rajthoz az emberek,” – vág közbe Gyurkesz, „hogy a technika terén mi számít amat?rnek. Alapvet?en itt is törekedtek arra, hogy a sorozat ne terel?djön át egy ’profibb’ mederbe, és ezt a széria állapot fenntartásával lehetett elérni. Ebb?l is volt, aki kilógott, de a motorra fordított tuningok végül nem hozták meg azt az eredményt, amiért bárki is mérges lett volna – így néhány komolyabb versenymotornak is volt maradása.”

A Dér Zoli által felidézett esetre Hirtling is emlékszik. „Egyáltalán nem akartunk személyes döntést hozni, hogy tessék, Te indulhatsz, és tessék, Te meg nem. Létre kellett hozni valamilyen szisztémát, ami alapján sz?rhetjük a jelentkez?ket. Ez a sz?r? pedig az lett, hogy aki korábban indult Alpok Adria versenyen, vagy Magyar Köztársaság Kupa futamon, vagy több Dunlop Trophy versenyen komoly eredménnyel rendelkezik, az ne induljon a Yamaha kupán. Ugyanígy az idei R-kupa bajnokait nem engedjük jöv?re is nálunk versenyezni: ?k már megértek arra, hogy egy szinttel feljebb lépjenek.

Az ezresek között is volt némi nézeteltérés. Az els? id?mér?r?l 2:00 körüli id?vel jött le egy srác, és egyb?l elkezdtek rá panaszkodni a többiek, hogy mit keres itt. Véletlenül épp ismertem a fiút, régi utcai harcos, nagyon jól ismerem. Mentségére szolgáljon: el?tte alig pár alkalommal járt versenypályán. Tehát a jó körid?, a tehetség egyáltalán nem kizáró ok a sorozatból.”

A teljes R-szériás mez?ny számára díjmentesen biztosítottak egy boxot, így az edzések és versenyek közötti élménybeszámolók még jobban összekovácsolták a csapatot. De az „extrák” sora itt nem áll meg. Minden futamon 3-4 szerel? állt a fiúk rendelkezésére – márkaszervízben dolgozó, olykor pályamúlttal is rendelkez? szakik, akik segítettek, ha valamit hergelni kellett az R-eken. A szintén díjmentes déli kajáltatás már csak hab volt a tortán.

Fenntartható fejl?dés?

Aki figyelemmel kísérte a futamokat, az tudja, hogy az egész legénység motorozása hatalmas fejl?désen ment keresztül. Általánosságban, a dobogós helyekhez 2:01-2:04-es körid?k között kellett karcolni, de az igen tisztes középmez?nynek köszönhet?en bárki megtalálta a maga kis ellenfelét, aki 2:20-on belülre tudta magát passzírozni. „Hihetetlen, mekkorát gyorsult az egész bagázs.” – mondja Gyurkesz. „Elég, ha csak azt nézzük, hogy az els? versenyen pár ember úgy indult el, hogy még soha nem járt el?tte pályán. Az utolsó motoros legjobb körideje akkor 2:45 volt. Kontrasztként: az utolsó futamon ez 2:25-ra csökkent. De ugyanúgy az élmez?ny is er?södött. A második versenyen 2:03 elejével a pole pozícióba tudtam állni, aminek nagyon örültem.. Az utolsó versenyre 2:02 közepével kvalifikáltam magam, ami akkor már ’csupán’ az ötödik helyet jelentette.”

„Azért nem volt olyan nagyon egyszer? az elejében menni…” – mosolyog Zoli. „Az els? versenyeken könnyebb volt persze, de a végére a vezet? boly elég tisztes színvonalat képviselt az amat?r szinthez képest – bár ez csak a magánvéleményem. Nyilván nem érdemes egy Dunlop Trophy-hoz hasonlítani, mivel ott 2:00-n belül mennek eléggé sokan. A nyitó versenyen 2:05 körüli konstans körid?vel dobogóra lehetett állni. Az utolsó versenyen 23 versenyz? ment 2:08-on belül – ilyen ütemben ügyesedtek az emberek.”

Persze ez a lépték? fejl?dés nem egyedülálló, annak idején a Dunlop Trophy-ban is hasonló színvonal emelkedéssel találkoztak a versenyz?k, melynek az lett az eredménye, hogy a 2009-es szezonra megsz?nt a sorozat amat?r jelleggel m?ködni, és az egykori DT legénységet a Magyar Bajnokság keretein belül versenyeztetik a profikkal. De mégis, hogyan lehet ezt a folyamatot lassítani? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a mez?ny átsodródjon egy profibb mederbe, ahol a nyeréshez szükséges pénz- és id?befektetéssel az amat?rök nagy része nem rendelkezik? „Természetes folyamat, hogy mindenki nyerni akar, és hogy ennek érdekében többet edz, jobb gumival próbál menni, satöbbi.” – kezdi Hirtling. „Persze ahhoz, hogy a kupánk megmaradjon abszolút amat?rnek, ezt a folyamatot valamilyen módon lassítani kell. Mi igazából két helyen tudunk beleszólni a dolgokba. El?ször is, az év végi bajnokainkat profibb versenysorozatba tanácsoljuk. Aki tavaly bizonyította ügyességét, az idén adja meg a lehet?séget ugyanerre másoknak is. Másrészr?l óhatatlanul el fog jönni az az id?, amikor szigorúbb m?szaki szabályzattal és ellen?rzésekkel fogunk kijönni. Mi széria közeli, pályaidommal felszerelt utcai motorokat szeretnénk látni a boxban. Ezt persze nehéz kontrollálni, bár a szerel?ink, akik kint vannak, sokszor már a motor hangjáról felismerik, ha valami nem az eredeti. Az er?források és futóm?vek tuningolása, módosítása egy szempillantás alatt olyan nagyságrendekkel növeli meg a költségvetést, ami az amat?r szintnek kifejezetten káros.”

Több verseny, vegyes helyszínek

Év közben sokakban felmerült az igény, hogy ne csak a Hungaroringen tartsák a versenyeket. Sokan, f?leg a nyugati határ közelében él?k sokkal inkább egy másik versenypályát preferálnának jobban, ami érthet? is: nekik ott van pályaismeretük. Akik kifejezett Pannóniaring-men?knek tartják magukat, azok elestek a lehet?ségt?l, hogy a jól begyakorolt pályájukon mutathassák meg, mit tudnak. A sorozat – el?re láthatólag – az idei évt?l teret enged az effajta monotonitást kiküszöböl? igényeknek.

Hirtling Gábor nem mond semmit biztosra, ameddig nincs letárgyalva minden: „Mint már említettem, a Hungaroring ideális olyan szempontból, hogy az ország közepén van: nem diszkriminál azokkal szemben, aki az ország széls?ségesen keleti vagy nyugati vidékeir?l jönnek. Ugyanakkor valóban jót tesz egy versenysorozatnak, ha azt nem csupán egy helyszínen bonyolítják le. Bár a 2009-es tervekr?l nem szeretnék túl sokat elárulni addig, amíg nincs minden lefixálva, de annyit elárulok, hogy természetesen lesz R-Kupa idén is, és terveink szerint nem a Hungaroring lesz az egyetlen aszfaltcsík, amit kipróbálhat majd a mez?ny. Igaz, a Pannóniaringre valószín?leg nem fogunk eljutni, de ha minden jól megy, lesz nekünk nyár végére egy Balatonringünk. És a Balatonringet a világbajnoki futam el?tt ki is kell majd próbálni…”

A versenyz?k hasonlóan gondolkodnak, mint a szervez?. „Némileg igazságosabb lenne, ha máshova is eljutna a sorozat. A vidékiek költségeit nagyon megdobja az utazásra fordított pénz, különösen, ha azt nézzük, hogy a jó eredményhez edzeni, pályanapokra is fel kell járni. A futamszám viszont nagyon korrekt volt, különösen, ha azt nézzük, hogy ezt egy tanulóévnek szánták.” – mondja Gyuri. „A pletykák szerint jöv?re több verseny lesz, olyan 6 körül, ami személy szerint nekem még jobban tetszene. Itt is pontozásos rendszer van, akár a MotoGP-ben, és egy lenullázott verseny – mint ahogy azt a harmadik fordulóban saját b?römön tapasztaltam – igen er?sen bele tud szólni az év végi összetett alakulásába, ha nincs elég lehet?ség javítani.”

„Ugyanakkor nem szabad átesni a ló túlsó oldalára” – gondolja Dér. „Megint csak, ha a költségeket vizsgáljuk, ami egy amat?r kupánál igen fontos tényez?, ha lépten-nyomon versenyek lennének, azt kevesen tudnák finanszírozni. Az 5-7 futamszám szerintem teljesen ideális. Így nagyjából minden hónapra esik egy versenyhétvége; így az ember mindig látja, hogy a havi fizetéséb?l mennyit kell félretenni. Ha havonta akár két futamot is rendeznének, az szerintem meger?ltet? lenne.”

A résztvev?k egyöntet? véleménye, hogy kiválóan sikerült az R-Kupa els?, „tanuló évada”. Néhány területet azonban kiemeltek, amiken szívesen látnának némi változást a jöv?ben. Ilyen, talán a legtöbbet emlegetett probléma az volt, hogy a hatszázas és ezres mez?ny, bár külön értékelést kaptak, egy rajtrácsra álltak fel, egyszerre teljesítették a futamot. Így olyan emberek is összeakadhattak egymással a pályán, akik papíron nem is egy versenyen indultak.

„Sokszor zavaró volt, hogy az ezresekkel kell küzdeni, és közben az ellenfeleim távolodnak.” – mondja Gyuri. „A hatszázassal nagyobb kanyarsebességgel lehet menni, az egyenesekben viszont simán otthagynak az R1-ek. Így, ha nem voltál legalább két másodperccel gyorsabb az el?tted lev? ezresnél, nem igazán tudtad tartósan megel?zni – így viszont feltartott. A rajtnál pedig szinte mindig ugyanaz volt a forgatókönyv: az ezresek elmentek mellettünk, utána pedig csak próbálkoztunk, hogy visszaszedjük az elvesztett helyeket.”

Hirtling Gábort természetesen a kezdetekt?l tud a problémáról. „Valóban, már a kezdetekt?l kiderült, hogy nem feltétlenül szerencsés a két mez?nyt együtt engedni. Az idei évben szinte biztos, hogy külön tudjuk rajtoltatni az R1-es és R6-os legénységet. Így valószín?leg több nevezést is el tudunk majd fogadni, hiszen kategóriánként dupla annyi ember fér majd fel a rajtrácsra.”

A résztvev?k örültek volna, ha jobb a kommunikáció a szervez?k fel?l. Sokszor a versenyz?knek kellett telefonon egymást hívogatni, és közölni a fejleményeket: nem volt olyan központi fórum, ahol mindenki értesülhetett volna a hivatalos információkról. „Talán több energia befektetést igényelt volna a szervezés ezen része. A tanulóévben azonban azt gondolom, ez elnézhet? hiba. Ett?l az évt?l kezdve nem csak a márkakeresked?kön keresztül szeretnénk tájékoztatni a versenyz?ket. Erre vannak elgondolások, lehetséges, hogy egy központi honlapon fogjuk vezetni a sorozattal kapcsolatos történéseket, galériákat, pontállásokat. Mindenképpen szeretnénk megoldani ezt a kérdést, mert sokan panaszkodtak rá.”

2009?

Mint az már kiderült, lesz 2009-es Yamaha R Kupa. Mivel még nincs minden részlet kidolgozva, így a szervez?k nem adnának ki olyan információkat, melyek még változhatnak a hivatalos kihirdetésig. A versenykiírás február végére várható, melyet a motorinfo.hu természetesen azonnal közzé tesz majd. Továbbá szeretnénk az összes futamról rövid összefoglalókkal tudósítani az egész évad során.