Lényegi eltérés a 2011-es V7 Racer és egy eddigi, „mezei” Moto Guzzi V7 között vajmi kevés fedezhet? fel, de akkor is – ég és föld, t?z és víz a kett?, és mindezt csak színekkel (avagy krómmal) és egy-egy jól elhelyezett és jól kitalált új alkatrész felszerelésével érték el. És ennek mi – illetve az, akinek szívéhez közel állnak a café racerek – nagyon örülünk.
Persze nem szabad elfelejteni a Guzzi kínálatában szerepl? V7 Café Classic-ot sem, ami már elindította a V7-et a kávézóversenyz?i sikerek felé, de a kiteljesedés, a non plus ultra az a Racer lesz, az úrversenyz?k által áhított „igazi” vas.
Az eredeti, 1971-es V7 Sport el?tt tiszteleg a jöv?re a szalonokba kerül? V7 Racer, az el?tt a motor el?tt, amivel – lényegében – Olaszország betört a nagymotorok piacára és a világ versenypályáira a hetvenes években.
Egy kis piros fény a dupla bölcs?vázra, néhány fém a m?anyag helyett, fél vödör króm, pár martalu alkatrész, egy kis b?r itt meg ott, és már kész is a V7 Racer. Limiált darabszámban kívánja gyártani a Guzzi a motort, plakettet is kap majd a fels? villahíd ennek bizonyítékaként, de a legyártandó darabszámról egyel?re nem nyilatkozik a sajtóanyag, valószín?leg még ?k sem tudják, hogy mennyi lesz az annyi. Majd ha csökken a kereslet és megállnak az eladások, nyilván leveszik a menür?l.
De addig is itt van csak nekünk, csak most: a hetes rajtszámot visel? együléses farokidom és a mini-plexivel szerelt fejidom lesz az a két vizuális ismertet? jegy, amir?l még egy színtéveszt? is beazonosíthatja a Racert, ha már a piros vázat nem is látja – ami egyébként, mármint a szín, az els? alkalommal CrMo ötvözetb?l készült vázzal szerelt V7 Sportokon jelent meg anno.
Az ülés egyébként szarvasb?r huzatot kapott, a tank pedig egy klasszikus, annak idején „helyéntartó” funkciót ellátó b?r szíjat hosszában a tetejére. Apró részletek ezek, de a kép így lesz teljes, és ezért nem maradhattak le a gumiharmonikák a teleszkópokról- , vagy a piros gyertyakábelek sem a Racerr?l.
A kipufogókról sajnos hiányzik a milánói koncepció leöml?inek bandázsolása (noha ez kés?bb pótolható), de a nyitott Arrow hangtompítók – a kétülésessé alakító kittel együtt – benne lesznek a gyári kiegészít?k között.
A lábtartók hátrébb helyezkednek el, mint a sima V7-en és öntvény helyett mart alumíniumból készülnek, ahogy a légsz?r?fedél is fém, nem úgy, mint az alapváltozaton, ahol persze m?anyag. Elöl a Marzocchi villák megmaradtak, hátra azonban egy pár teljesen állítható Bitubo került, ezzel is a versenyz?ség felé billenti a Guzzi a mérleget, és akkor már egy tapadós pár Pirelli Demon Sport gumiszett sem maradhat ki a képb?l.
A V7 Racer azonban „csupán” egy stílustanulmány, semmilyen technikai adat tekintetében nem tér el a sima V7-t?l: a 744 köbös hosszanti V90-es kéthengeres még mindig 49 lóer?s (@6800) és 55 Nm nyomatékot tud 3600-as fordulaton, például. Ez a vas nem a teljesítményhajszolásról szól, hogy is szólhatna… hanem azokról az apró stíluselemekr?l, mint például a krómozott (!) tankon látható domború, a váz pirosában pompázó Moto Guzzi embléma, amelyek azonban egy igazán különleges és szerethet? vasat hoztak létre.
Legutóbbi hozzászólások