MotoGP: Stoner ledarálta, Lorenzo megpörkölte, Pedrosa meg mind megitta

Végül élesben is megtörtént, ami már a teszteken is oly sokszor: az öregrókáknak már csak a lees? falatok járnak, az Úr asztalánál a fiataloknak szól a teríték. Egy valami nem változott: az asztalf?n egy Casey Stoner nev? poszttinédzser, akinek állítólag verhetetlen technikát pusziltak a hátsója alá – a number-one csomag, amivel mindenki más a kutyaüt? helyeken bohóckodott. Ha nem lenne ez az ausztrál, a Ducati pont annyiszor lenne kamera el?tt, mint az Ilmor tavaly. Egy pöppet elgondolkodtató, igaz-e?

Érkezésére mindenki számított, de hogy azt stilisztikailag ilyen ellentmondást nem t?r? arcátlansággal teszi majd, arra nem számítottak. Vagy inkább nem akartak számítani, most a történtek után meg majd nem akarják elhinni. Mert mire lesz képes az a fickó, aki a téli tesztszezon alatt id? hiányában és a maga „nem kell bizonyítanom” szindrómájával még csak teljes versenyszimulációt sem csinált, és mégis a maga nemében most történelmet írt. Jorge Lorenzo az úr, akir?l szól van, s akit rengeteg kismama vesz majd a szájára a csemeték nyalókára szoktatása miatt. Persze ez mit sem von le Casey érdemeib?l, miszerint az ötödik helyen történ? társasági élet után gyakorlatilag két kör alatt végigreszelte magát az egész mez?nyön; de a mai napnak legalább akkora h?se a Jorge gyerek, mint a kengurus Szenszej. Gy?ztesnek érezheti magát Dovizioso is: harcban legy?zni Dottorét nem sokan voltak képesek (bár egyre többen ugye) – üdv a VIP klubban Dovi! Pedrosa is nagyot küzdött a jelenleg is suta jobb csuklójával, a harmadik hely ily tekintetben istenes kezdés a kis spanyolnak.

Ha a verseny csak a rajtról szól, Pedrosának legalább 40 pont kijárna a maximális huszonötb?l. A hatodik helyr?l puskagolyóként l?tt ki Dani, az élr?l borítva bele az els? kanyarba. Rossi szokás szerint bealszik, jól rajtolni snassz az olasznak, bár a dolgok nem ezen úsztak el. Jöttek ?k szépen Stonerrel kézen fogva, amolyan szolidabb el?adásban, mentve a Bridgestone jó hírnevét – mivel ekkor öt michelines masina gurult a top-ban. Kígyóként suhannak át a célvonalon, elöl a #2-es újformájú RCV – az egyetlen ilyen gép a jelenlegi mez?nyben -, mögötte a Yamaha-vonat – ahol még lojalitásból sem kímélik egymást, Toseland és Lorenzo idomai bizony hangosan koppantak össze az egyik kanyarkombóban-, majd Casey. A Dottore gondolja körbeszimatol, mi a helyzet a katari tartományon, és elkezdi beszedni az áldozatokat. El?ször a szatellit testvéreket vérezteti ki – gyorsan, de kegyetlenül -, Lorenzo hátában kés, majd körrekorddal Pedrosát is megszipolyozza. Már mindenki a Doki évér?l beszél (hogy lehet ily hamar inni a medve b?rére?), amikor Stoner beleun a középmez?nyi szürkületbe, és el?re mászik egy kis rivalda pótlékért.

Már ekkor is látszik, hogy Lorenzo nem barátkozni jött a sivatagba. Úgy vág vissza Stonernek, hogy pár kanyaron keresztül a hoppján ül az ausztrál. Azonban a célegyenesben sivító Desmosedici visszazökkenti a ritmusba – még ebben a körben bemegy a yamahások nagy részének no meg Pedrosának. Még a leader Rossinak ad egy kegyelem kört, majd a célegyenesben állva hagyja a Bridge-el szerelt M1-et. Rossi csak tátog a plexi mögött, pucsít mint Michelle Wild fénykorában, de mind hiába – ez olyan különbség, amit nem lehet holmi aerodinamikával kibekkelni. Csakhogy az 1-es Duki a kanyarokban is szikepengeként karcol, egyre egyértelm?bbé válik: Stoner ellopta az egyik tavalyi forgatókönyvet, amiben ? nyert… kár hogy a néz?k nem kaptak kézirat másolatot; csúnyán lehetne vele bosszantani a fogadóirodákat az el?re közölt végeredménnyel – érettségi botrány 2005.

És itt nem áll meg a szalag. Lorenzo is kifékezi Valét, aki kezdi hizlalni köridejeit; csakhamar Pedrosa támadja az egyenesben, és mögötte az egykori király húsára éhes hiénák: Dovizioso és Toseland. Poncharaléknál egyébként jól felfordult a világ, fenekestül, ahogy mondani szokták. Mióta a Dunlopnak „kösz, nem!”-et mondtak, és bekebelezték a GP-ben tényked? ex SBK császárokat, felvitte az Isten a dolgukat – gondoljunk csak a mesébe ill? Yamaha-els?sorra a rácson.

Lorenzo – bár talán már jól lakott-, de mégis vágyik még némi desszertre. A vébé királyt akarja kiütni nyergéb?l, naná! Ez mondjuk tényleg hab lenne a tortán, de Casey-t sem ejtették a fejére (akinek elkéne már egy becenév, mert vezeték- és keresztnevét hótunalmas ilyen sokszor leírni). Immár meglépve a többiekt?l parádézik az els? helyen, és bár Bologna közel 250 paripája vadul járja alatta a rock ’n roll-t, 10-el a vége el?tt biztos, ami biztos alapon még rágyújt egy körrekordra – csak hogy a pálya statisztikában is a C.S. monogram szerepeljen. Ismét csak zárójelben jegyezném meg, hogy Melandri harmatgyenge a vörös ördöggel, pedig nem egy fakez? srácról beszélünk. Mit nem adna egy piros marlborósra festett RCV lelk? ál-Desmoért?

Rossi nem bírja a hátszelet, vitorlát bont: el?ször Pedrosát ereszti szabadpórázra, s amikor az már b?séggel meglépett, Dovit engedi maga mögé. A kategóriaújonc nem illet?dik meg, miért is tenné, beszúr a tempóját folyamatosan potyogtató Doktornak – aki el?ször visszakézb?l lövi az RCV elé az M1-et, azonban az utolsó körben muszáj fejet hajtania. Dovizioso örül, a csapata örül, a barátn? pedig pótolja a délután elmaradt aerobic edzést: ugrál, hadonászik, a száját nagy frekvenciával húzza a füléig és vissza legalább kétszázszor. Vajon mi volt a gond a 46-osnál, hiszen ? pont a végén szokott kegyetlen lenni…?

Stoner persze az unalomba hajtva a Ducatit nyer, az utolsó körökben már csak 80%-on megy, de így sem érheti be senki. Lorenzo a büszke második, szétveri az M1-et az örömt?l, a dobogó alsó fokán a csuklót fájlaló Pedrosa. Bár a célvonalon mért összkülönbségek hasonlók a tavalyihoz, azért voltak itt kisebb nagyobb csaták, meg talán egy jel az idei évre: Kezd?dik a titánok harca!