Október 16-án az olaszországi Varano versenypályáján a Supermoto Európai Nemzetek Bajnokságával – másnéven csapat-EB-vel – fejez?dött be a 2005-ös európai supermoto idény. A hétvége az olaszok diadaláról szólt, a Massimo Beltrami, Ivan Lazzarini és Max Manzo trió nem sok esélyt hagyott a többieknek a gy?zelemre.
A szezon leglátványosabb eseményére 17 nemzet nevezte háromtagú csapatát SM450, SM650 és Open kategóriába. Magyar versenyz?k sajnos különböz? okok miatt nem vettek részt ezen a bajnokságon.
A szombati kategóriánkénti kvalifikációs futamok után az észtek búcsúztak a vasárnapi megmérettetést?l. Az élen a papírforma beigazolódni látszott: az olaszok mögött a Chareyre testvérekkel felálló franciák és a Dani Müller-Marcel Götz er?sítette svájci csapat jutott tovább. Az egyéni Európa-bajnokság két élversenyz?jét – Johann Schruf (2., Yamaha) és Ales Hlad (1., KTM) – indító Ausztria és Szlovénia csapata az idei EB-ket idézve holtversenyben állt az ötödik helyen.
A gyorsasági pályából egy 2.100 m hosszú szakaszt jelöltek ki a rendez?k 250 m off-roaddal, melyen 3 ugrató és egy mandíner volt a tereptárgy. A rövid off-road s?r? változatosságát az aszfaltos részek egyhangúságával kompenzálták. Tulajdonképpen két nagy ív? kanyarból és két rendkívül hosszú egyenesb?l állt a pálya, amikbe muszáj volt belecsempészni 1-1 sikánt a motorok és motorosok védelme érdekében. Az átlagsebesség így is 84 km/h maradt, ami a gokartpályás EB-khez képest villámtempó. A verseny kifulladásos alapon zajlott és tökéletesen teljesítményorientált volt. Annak volt esélye, akinek volt bátorsága a legutolsó méterig fullgázon száguldani, és az nyert, akinek ezt a motorja jobban bírta. Az off-roadon, vagy a kanyarokban összetechnikázott el?ny rögtön elszállt az egyenesekben, ahol az ellenfél er?sebb gépével gond nélkül húzott el az el?bb beel?z? mellett, míg az tehetetlenül kukucskált ki lebújtában a hóna alatt és kínjában legfeljebb szorított még egyet a tövig tekert gázkaron.
A supermoto csapatbajnokság sokban különbözik az egyéni EB-t?l – és ez alatt most nem az egész hétvégén uralkodó kellemes, napsütéses, kora-?szi id?járást értem. A vasárnapi három futamban 2-2 géposztályt indítanak együtt, az értékelés pontozásos alapon megy. A végeredmény az öt legjobb eredmény összegzéséb?l adódik, tehát van egy joker-lehet?ség. Ezt használták ki – bár nem szándékosan – maximálisan az olaszok, mert az els?, SM450-Open futamban Beltrami motorja csak a második körig bírta, míg Manzo nyert. Második-harmadik helyen a két Chareyre (egyenmotor, egyenruha, minden Husqvarna), majd Dani Müller (széria Yamaha 450) végzett.
A második, Open-SM650 futamban már fokozódott a hangulat, mert a rajt utáni kanyarban történt egy tömeges bukás, ami után a cseh 650-es versenyz? kényszerült feladni a versenyt. A sérült motorjából az aszfaltra folyó benzin és olaj viszont nem okozott fennakadást a futamban, mert mire visszaért a mez?ny az els? körr?l (1,5 perc), a pályaszolgálat gondosan bemagnéziázott és feltakarított mindent. Az élen nem történt változás, az els? ötbe ismét befért a két olasz, majd a franciák és svájciak felváltva, mögöttük a német versenyz?k.
A harmadik, SM650-SM450 futam volt az izgalom csúcsa. A rajtnál kiugrókat kiállították az 5 mp-es Stop&Go büntetésre, majd a versenyvezet?ség felfigyelt a horvát 650-es versenyz? túl hangos motorjára és szó szerint utána néztek a rajtegyenesben a probléma forrásának. A fekete zászlót azért mutatták be neki, mert lógott a kipufogója, de mire a következ? körben kiállt, addigra el is hagyta valahol – de a pályaszolgálat ezt is eltüntette az útból rögtön. A harmadik befutó annyiban különbözött az el?z? kett?t?l, hogy a három favorit csapat els? hatja közé ötödiknek befurakodott a szlovén Ales Hlad is.
Itt említeném meg a pályabírókkal kapcsolatos másik kellemes élményemet is: a futamok végén taps és üdv-zászlózás a motorosok tiszteletére, és ahol a posztok közvetlen a pálya mellett voltak, nem egy biztonsági zóna mögött, ott összepacsizás minden versenyz?vel, akik mindezeket – meg a rengeteg néz?, lelkes szurkolását – különböz? mutatványokkal viszonozták. A rendezésre egyébként is a tökéletes jelz?t alkalmaznám, mert egy professzionális pályán egy nagyon gyakorlott és fegyelmezett csapat vezényelte le a két nap szoros programját. Rangos rendezvény lévén a díjkiosztón a kupákat az Európai Motoros Szövetség (UEM) alelnökei, Paolo Sesti és Wolfgang Srb, valamint az UEM Supermoto Bizottságának elnöke, Kökényesi György adta át. Az olaszok gy?zelem feletti fergeteges öröme átragadt a második francia és harmadik svájci csapatra is, majd kés?bb a sajtótájékoztatóra inkább csak kilenc nagyon fáradt supermotos vonult be. A dobogós helyezésr?l Németország csúszott le, ?t követte Szlovénia és Ausztria.
A Supermoto European Nations mindig nagy show-nak számít a nemzetközi supermoto események között, és minden évben egyre több nemzet nevez rá. Mindezek után a nagy sikerb?l és érdekl?désb?l kiindulva jöv?re valószín?leg útjára indul a nagy testvér, a supermoto csapat-világbajnokság is.
Szöveg és fotó: Lukácsy Fanni
További információ: www.supermot.hu
Legutóbbi hozzászólások