A pálya nem tartozik a kedvenceim közé, bár mostanában már kezdek megbarátkozni vele. Érdemes ellátogatni a pálya oldalára, itt megtalálható néhány kép, hogy mekkorát is lehet esni és mekkorák a bukóterek. Ez az a pálya, amin nem „illik” elesni.
A mez?ny iszonyat kemény volt, voltak itt stock vb-s versenyz?k és voltak, akik mögött gyári támogatású háttér állt. Szerettem volna legalább a múltkori (8.) helyezésem körül célba érni, esetleg javítani pár helyezést. Az els? id?mér?n még minden rendben volt, használt gumival sikerült a 9. id?t megfutni a 40 f?s mez?nyben. A második id?mér?t eléggé elbaltáztam, valahogy nem jött ki a lépés, párszor föl is tartottak, így az új gumikkal csak pár tizedet tudtam javítani és hátracsúsztam a 14. rajthelyre. A rajtom nagyjából jól sikerült, de ami utána történt… valószín?leg a kerék centírozása kicsit félre sikerült, ugyanis az egyenesekben nem tudtam menni, annyira szitált a motorom. Nem vagyok egy ijed?s valaki, meg nem is igazán szokott zavarni a kormánycsapkodás, de amikor már az ülésb?l kivesz annyira csapkod, el kell venni a gázt, különben elesek.
Az egyenesekben – két igazán hosszú van Rijekaban – kb. 70 métert veszítettem. A másik átok a bulgár stock vb-s volt el?ttem, akinek a motorja iszonyatosan ment és hihetetlen féktávokat vett a srác. A kanyarokban viszont nagyon lassú volt, jó párszor körbemotoroztam, megel?ztem, de az egyenes végére (f?leg a szitálás miatt) mindig kikerült. Egy négyes bolyban mentünk, szinte mindenkit föltartott, többször majdnem neki is mentem. Az utolsó körre gondoltam már véget vetek ennek. Nem kellet sokáig várnom, a második kanyarban egy vállalkozó szellem? nekiment, én meg kikerültem ?ket és bejöttem a 12. helyre.
Az alkarom a szitálás miatt annyira elfáradt, hogy az utolsó körökben alig tudtam a kuplungot rendesen kezelni. A verseny alatt legalább nem „unatkoztam”, összességében egy nagyon izgalmas és élvezetes meccs volt. Ha minden rendben van, 6.-8. helyen be tudtam volna jönni, de ugye a sportban a „ha”-val kezd?d? mondatokat kimondani is felesleges…
Juhász Tominak viszont végre összeállt a Yamahája és jól sikerült a versenye. Szépen átverekedte magát a mez?nyön és legjobb magyarként Stock 600-ban a 7. helyet szerezte meg, aminek szemmel láthatóan nagyon örült. A következ? verseny ismét hazai pályán, a Pannonia Ringen lesz júliusban.
Üdv,
Varga Gerg?
Fotó: Erdélyi Zoltán
Legutóbbi hozzászólások