Philippe Strack tervez? úr a század közepi Café Racer formát hívta újra életre, központjában Voxan szív dohog. Aki nem ismerné a márkát, francia alapításról van szó. A retro és mindazonáltal néha bizarr formájú gépekben szinte egyt?l egyig 72 fokos hengerszög? V2-es ezer köbcentis er?forrás dolgozik, Magneti Marelli etet?vel. Megegyezés szerint százban maximalizálták a lóer?k számát. Möszj? Strack nem akart kommerszkedni az amúgy is extravagáns gépével; így az övében az 1200 kubikos egység hajt, 140 pacival. A Super Naked névre keresztelt modell jelenleg prototípus még, de a francia cég nem zárkózik el egy esetleges sorozatgyártásról – kisebb egyeztetésekkel persze. A tervezési elv világos: múltba mutató meg egyszer? is, olyan minimoretrós. Lesznek, akiknek kevés lesz, másoknak meg csúnya. Akinek meg pont jó, az se fog hozzájutni, úgyhogy ilyen szempontból töknyolc.
|
|
|
|
|
Nincs itt szó világmegváltásról. Nem mérföldk? a motoros történelemben. Itt csak a fílling éltet, és ezzel végre kapás van – a horog végén a szabadság verg?dik. Café Racer. Részeren ülve kellemes dolgokat él át az ember. Hogy miben különbözik egy ilyen moci a többit?l a nyilvánvalóan puritán dizájn és a mosolyt csaló nyereg mellett? Tán semmiben, épp csak a nosztalgia varázsa kábít meg. A ’60-as évek utcabetyárjai hasonló házireszeléseken kergették egymást a brit utakon, s ebb?l morzsákat még mi is kaphatunk. Persze más ez már, a japán és olasz high-tech mellett elrobogva már a motoros kultúrából bukó Magyarországon is megmosolyognak egy ilyen koncepciót. Teljesítmény, xenon, elektronikus gázadagolás, felszállási engedély? Köpni rá! Ez most nem err?l szól… – csak motorozás. Amolyan cool módon.
Legutóbbi hozzászólások