Hirdetés

Yamaha R-Kupa II. forduló

Hirdetés

Szöveg: doki Tesztpilóta: doki Fotók: balusk8, FullFrame


„Lehet majd még tesztelni az R1-et”. Ezt mondták a yamahások, mi pedig elkezdtünk hinni, és reménykedni, és a hívés és reménykedés telefoncsörgéssé köpülte a várakozást: János volt az, a budaörsi központból, hogy lehetne menni R1-ben az R-szériás kupán. Akarok? Akarok! Az onnantól számított 4 hetet edzéssel akartam tölteni, amib?l annyi lett, hogy csináltam 100 fekv?támaszt. Négy hét alatt, összesen százat. Utólag látom, hogy ez nem volt elég.

Nem volt véletlen ez a fitnesz dolog, nem csak egészségmeg?rzési szempontok vezéreltek, hanem az is, hogy én nem tudok négy körnél többet egyhuzamban gyorsan menni. Alkarproblémáim vannak, azt mondják alkati kérdés. A GP-ben is sokan panaszkodnak rá, compartment szindróma, ez a neve, korábban írtunk róla már – megm?ttetni mondjuk nem fogom, ennyire nem kenyerem ez az egész hóka-móka. Szóval az edzés elmaradt. Egyszer nekigyürk?ztem, száz fekv?támasz, ennyi volt összesen a négy hét er?nléti programja. A verseny el?tti este már éreztem, hogy ezt ugyanúgy elkúrtam, mint Feri anno. Sok munkája neki sincs azóta.

Szóval április 24, a pénteki napra jutott minden. Egy elegáns fél órás késést terveztem a megbeszélthez képest, amib?l végül két és fél órás lett. Hirtlingék, a szervez?k nem voltak idegesek, de legalábbis jól palástolták – a nevezés még nem zárult le, úgyhogy ment minden, ahogy kell. Papírokat aláírogatni, a zsurnaliszták kedvenc része, hogy igen, kifizetem, ha összetöröm, majd gépátvétel (itt elkezdték magyarázni, hogy mit hogy kéne biztosítani a motoron, csak a végén sikerült a tudtukra adni, hogy ez nem az én motorom, úgyhogy nekem aztán mondhatják), vissza a boxba.

Gumimelegít?k mehetnek? Mehetnek!… illetve pillanat, lecsekkolnám a guminyomást. Ugyan már, megcsinálták a szervizesek reggel, mondják. Pont jókor jut eszembe a Ducati Streetfighter tesztes sztori, ahol a mérnökök szintén faszántosan beállították a guminyomást, aminek csupán annyi eredménye lett, hogy a motorok 50%-a életük els? napján totálkárra tört. Mondjuk azt, hogy itt hellyel-közzel azért stimmeltek a dolgok, oké, gumimelegít? fel.

A boxban családias hangulat, a négy Fiat-Yamaha fényezéses motorra azért mindenki sandán néz. Tisztában vannak vele, hogy az ott a csókos sarok, ott vannak a piócák, akik nyíltan szívják a vért a Yamaha testén. Két R1 és két R6, amit ilyenkor a sajtó rendelkezésére bocsát a budaörsi góré, a másik R1-en Borsay Szabi, a hatszázasokon Hajósi Norbert (a Superbike f?szerkeszt?je) és Hényel Ágoston ment.

Kérésemre visszaállították a futóm?vet a standard értékekre, de itt már emlékeztek rám, hogy én voltam a kövér, akinek nem volt jó az amúgy mindenki másnak tetsz? futóm?. Igen, én, keményítsük vissza standardra.

Brutálisan gyorsul az R-kupa mez?nye, erre számítottam, illetve látni láttam is már tavaly, ahol az átlagtempó ilyen 10 másodperc körülit javult az év végére. Azzal is számoltam, hogy még az idei els? versenyhez képest is jobb formában lesz mindenki, így a hivatalos teszten ment 2:03 közepi id?m az R1-el a középmez?nybe (sem) lesz elég. Kicsit próbáltam felszívni magam, nem akartam én lenni a tápos gyerek, akit megetetnek, megmotoroztatnak, és aztán aki a végén még böfög kett?t, egyszer azt hogy köszi, utána azt hogy helló, és hazamegy. Küzdeni akartam.

Az els? id?mér?n épp a #14-es Cszászár Nándort kezdtem el követni, de tényleg tök véletlenül. A kés?bbiekben ? nyerte meg a versenyt egyébként, a yamahások elég jól ismerik, tavaly is ment már. Na, ? nem viccelt a téli felkészüléssel, a négyhavi er?nléti programja nem száz fekv?ben merült ki, amit jól mutat, hogy valami több mint 20 kilót leadott október óta. Ezeket szerencsére utólag tudtam meg, mert ha ezt az elején elmondják, és tudom, hogy olyan emberek ellen kell mennem, akiknek még a krisztusi korban is ennyi akaraterejük van, akkor konzervnyitóval lukat vágtam volna a célegyenes betonján, és belecsúsztattam volna magam.

Szóval Nándor mögött kezdtem meg a kifutó köröket, már akkor láttam, hogy kanyarsebességben is kigyorsításokon verve vagyok. Utóbbihoz hozzájárul a széria áttét, és az is, amit most már, hogy újra teszteltük az R1-et, és hogy mentünk a GSX-R 1000-el, tudunk, hogy gyengébb a 2009-es modell, mint a tavalyi, vagy mint a konkurencia. Egyébként Császár nagyon jól motorozik, de nem csak jól, hanem szépen is, precízen, folyékonyan. Sajnos a többiekr?l azért nem tudok mondani semmit, mert ?ket nem láttam menni, meg a #14-es tényleg megfogott azzal, hogy rögtön az elején, már az els? körökben stabil tempót tudott menni. Számítottam rá – különösen azután, hogy tudtam, az els? versenyt is ? nyerte meg-, hogy a mai napnak is ? lesz a f?szerepl?je.

Az els? id?mér?t ennek ellenére én nyertem meg. Elegáns lenne, ha azt mondanám, lazán mentem, vagy csuklóból pöktem ki magamból a 2:01 közepét, de nem így volt. Az els? három körben ötször jártam meg lélekben a gazdasági totálkár és az ambulancia közötti ingoványt, de végül némi szerencsével mindig sikerült megfogni. Nem meglep?, Császár követett a tabellán, másfél másodperces el?nyöm nem nyugtatott meg, tudtam, hogy lesz válasz.

Közben rájöttem, hogy az új R1 futóm?ve korántsem annyira ingatag, meg becsuklós, mint ahogy az a hivatalos teszten t?nt. Visszatekergették ugye a gyári értékekre, ami az én súlyommal sokkal jobban m?ködött. Az els? tíz kör után odamentem a szerel? sráchoz, az arcomba húzott, fél fejemet kitakaró napszemüveggel próbáltam leplezni azt, hogy amit most fogok kérni, arról se tapasztalati, se elméleti, se hitbéli meggy?z?désem nincs: elöl plusz két fordulat rugóel?feszítés, plusz három klikk a nyomó fokozati csillapításon, hátul plusz egy fordulat rugóel?feszítés, plusz két klikk a nyomó oldalon. Stabilabb lett egyébként a motor, pedig lehetett volna sokkal rosszabb is – szerencsére beláttam, hogy az els? sikeres próbálkozás után statisztikailag is nagyobb az esély arra, hogy bemegyek valami olyan beállítási erd?be, amib?l kés?bb kitalálni nem tudok, úgyhogy tovább nem tekergettük a csavarokat.

Ja, a karom ekkor már bedurrant, magnézium tabletta be (ennek ilyenkor már semmi fiziológiai hatása nincs, de a léleknek jó), izomlazító kenés csapó egy. A boxban Berán Gabi pumpol cigivel: „ajh, nem kérek, tudod Berán, ez sport”. Persze húsz másodperc múlva egyebassza alapon már ott lóg a számból a dohány, a kezemen ez már nem ronthat, márpedig a verseny legjobb esetben is tuti azon fog elúszni, nem a tüd?mön.

Míg lazítunk, lemegy az R6 második id?mér?. Gyurkesz elejét veszi mindenféle izgalomnak, és pár kör alatt ronggyá veri a mez?nyt. Aki látta az idei els? versenyt, az már tudta, hogy igen, a Vincze György nev? srác fog majd kilométernyi el?nnyel nyerni a 10 kör után – ez egyébként így is lett. A hatszázasok mez?nye hihetetlen gyors idénre, 2:03-on belül már egy tucatnyian mennek, Gyuri 2:01 elejével lett pólos.

Nyit a boxutca az R1 második id?mér?jére. A fáradtságtól félkábultan kóválygok a pályán, fogalmam sincs, hogyan tudnék ennél gyorsabban menni, pedig a saját 2:01-es kvalifikációs id?m a saját szememben szomorúan hangzik. Három kört bírok, kiállok pihenni. Több izzadtság van a ruhámban, mint amennyit Lagzilajcsi a Dáridó duplaadása után kitermelt magából, de ehhez már hozzászoktam. Kis izomlazító a kézre, bizserget? vérb?ség a karban, aztán az id?mér? táblára nézve már az agyam is bizsereg, mert már nem is vagyok els?. Cszászár Nándor és Tóth Levente is befogtak, utóbbi eshetett az els? menésen, mert akkor egy kört teljesített csupán.

Ez azért így összességében elég motiváció volt arra, hogy újra kimenjek a pályára, és bár a gyors rundban a lehet? legrosszabb helyen kolbászolt át el?ttem valaki az íven, 2:00,8-al visszaszedtem a P1-et. Boxba ki, hol a Berán? Gyere Berán, hoci a cigit, nem érdekel, ha az utolsó szál. Izomlazító csapó három, az egész boxban olyan menta illat van t?lem, mintha tiktakkal hányták volna körbe a falakat.

A beállításokhoz nyúlni nem merek, már így is klasszisokkal barátságosabb az R1, mint amilyen április elején volt a hivatalos teszten. Egyébként tényleg könnyedén lehet csúsztatni, ahhoz képest, hogy egy ezres, szóval a teljesítménybetegség ellenére is gyorsabban illene vele menni, mint a régi verzióval. A fékek még mindig beton kemények, a géposztály legjobbjai, lassan kimondhatjuk.

Elindul a 600-as verseny, ami elég id?t hagy egy kis regenerációra. Gyurkesz megint lelövi a poént, már az els? kör végén akkora fórral húz el a célegyenesben, hogy a többiek már rég l?távolon kívül vannak. Hihetetlen a faszi, olyan gumikkal megy, amiket a németek kidobnak a kukába(!): „kein grip”. De nem csak ett?l, vagyis attól, hogy ilyen körülmények között megy 2:01-et, hanem attól is király, hogy ezt a ritmust az egész verseny alatt tartani tudta.

Ohne sponzor, tesco-gazdaságos költségvetés, két arany idén

A dobogós helyezések sorsáról a kés?bbiekben Pelyhe „Gyurma” György és Ali Gábor döntöttek; Gyurma a táv felénél került Gábor elé, és végül három másodperces el?nyt tartva kaszálta be az ezüstöt.

Yamaha R6 kupa II. végeredmény, Hungaroring 2009. április 24.


1. Vincze György
2. Pelyhe György (+13,2)
3. Ali Gábor (+16,1)
4. Bors Zoltán (+20,5)
5. Hajósi Norbert (+29,6)

Elkezdtünk beöltözni az R1 versenyére, izomlazító csapó sok, közben már Borsay is Ben-Gay mámorban úszik, cserébe megetet egy kis sz?l?cukorral. Teljesen emberi reakcióid?vel kapom el a rajtot, a periférián senkit nem látok, de pár méter múlva bebizonyosodik, hogy a széria áttétel nem tudja legy?zni a fizikát: a komplett els? sor, és a második sor fele is elmegy mellettem. Nem igazán értettem, hogy mi van, csak ültem az R1-en, mint akinek a hét is páros szám, csodálkoztam, de nem volt mit tenni: a következ? kör az el?zésekr?l szólt, ami kicsit kizökkentett a ritmusból, de a következ? fordulóban már szabad volt a terep. Tóth Levente és Császár Nándor ekkor már persze az Óperencián is túl voltak, ha itt takarékra kapcsolok, lehet, most lenne egy harmadik helyem, de inkább jött a B terv: felkapaszkodás, jó körid?, aztán energetikailag és alkarilag lesz ami lesz alapon fejezem be a versenyt.

2:00, majd 1:59,8-as körök, és megérkezem Császárékra. Ekkor Tóth vezeti a bolyt, gondoltam elvonatozom mögöttük, majd a végén dobbantok. Ez a kijelentésem így utólag (ismerve Nándor kés?bb futott idejeit), szánalmasabb, minthogy egyszer?en azt mondjam rá, hogy vicces. Ebben a traktusban kiderül, hogy Császár nem csak gyors, de taktikus is: az els? négy-öt körben követte ellenfelét, majd ? ténylegesen dobbantott, és ott hagyott minket.

Az alkarom itt mondta azt, hogy no more please, és innent?l kezdve körönként 2-3 másodpercet lassultam. Mint egy b?rruhába csomagolt korai magömlés, úgy vezettem az R1-et, aki már a táv felénél (mit felénél, negyedénél!) kiadta magából, amit betárazott. Leszakadtam Tóthról is (aki szintén a maga konstans tempóját tudta hozni 10 körön keresztül), de a végén a harmadik helyezett Kocsis Zoltán is elment mellettem, méghozzá elég könnyedén.

Innen is gratulálok mindenkinek, aki indult a versenyen, de különösen Császárnak, aki az amat?r kupában piszok er?snek mondható 1:59,3-as legjobb körid?vel, megkérd?jelezhetetlenül verte meg a mez?nyt.

Császár egyre jobb, magabiztosan nyert. Legjobb id?: 1.59,350

Külön köszönet a Yamaha Hungáriának, hogy biztosította számomra a motort. A nap végén derült ki, hogy közben valaki véletlenül elvitte a slusszkulcsomat az asztalról, úgyhogy ha valaki esetleg megtalálta volna otthon, attól kérném szépen vissza (írjon emailt nekünk).

A nap végén levontuk a tanulságokat: az itthoni amat?r mez?ny mérges ütemben fejl?dik, az én kondim pedig a nyugdíjas klubba predesztinálja a kés?bbi motorozásomat.

Yamaha R1 kupa II. végeredmény, Hungaroring 2009. április 24.

1. Császár Nándor
2. Tóth Levente (+14,2)
3. Kocsis Zoltán (+16,3)
4. Ender Gábor (+21,5)
5. Borsos Gergely (+30,6)